Londonban jártunk, amikor először láttam ezeket az arcokat, kiplakátolva szerte a városban. Gondoltam, egy újabb zenekar, amit le akarnak nyomni a torkunkon. Aztán az MTV-n láttam néhány klippet, és amikor legközelebb Angliába mentünk, megvettem a Hopes and Fears-t. Nagyjából egy évig leállás nélkül ezt hallgattam, és mai napig az egyik legklasszabb lemez, ami a birtokomban van! Ilyen nagy hatással csak James Blunt volt rám.
Na, van nekem két kedves barátném, mindketten belezizzentek a Keane-be, kicsivel utánam. Az egyikőjüknek a szülinapjára készítettem egy eszméletlen jó naptárt- ó, minek szerénykedjek? Ilyen mutatós hivatalos naptárt egyet sem láttam még, szóval, úgy érzem, ebből meg is tudnék élni, de lazán! 
És látva, milyen könnyű egy ilyet elkészíteni, beindult az agyam, kinek, milyet, mikor…
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
I was visiting in London when I saw posters all around town, with some unknown band, three unknown, young faces. It bothered me; why do they try to push things down my throat? I hate adverts (nevertheless, I always pay attention to them). When I got back home, I started seeing three videos on MTV: Everybody’s changing, Somewhere only we know, Bedshaped. They played all the time, and it took me only a few days to fall in love. Haunting, melancholic, moody, beautiful. A voice of an angel, a face of a young boy, music of the soul. Next time I went to England, I bought Hopes and Fears, and listened to it non-stop, for like a year. I am SO happy I am here now, to hear these guys!
I have two friends who became madly obsessed with Keane, a little after me. For one of them, I made this awesome calendar- hell, why should I be modest? I have not seen any official calendar that would have looked this great! I think I could make a living out of this…
You’ll follow me back
With the sun in your eyes
And on your own
Bedshaped and legs of stone
You’ll knock on my door
And up we’ll go
In white light
I don’t think so
But what do I know?
What do I know?
I know
7 Comments
oh, most idehaltam…….Everybody’s changing-en keresztül szerettem beléjük,Tom hangja úgy varázsolt el,hogy azt sem tudtam kit hallok…soha nem hallottam az előadó nevét,csak mindig a számot hallottam meg:)
egy délben a munkahelyemen meghallottam a rádióban,hívtam Kriszt,mint az őrült,tartottam a telefont kb. egy percig,és amikor beleszóltam reménykedve:ismered? addigra ő már rekedté kiabálta magát :ez a Keane!!!!!!!!!!
végül már Krisznek mondtam,ha én hívom és nem beleszólok,csak zenét hall, tudja ez az szám amit keresek:)
és lőn siker
azóta naponta hallgatom őket……..és most csak azt bánom:MIÉRT SZEPTEMBERBEN SZÜLETTEM?????????????????????????????????????????
mellesleg Kriszta úgy ismerte meg őket, hogy felvettem neki a lemezt, hátha tetszene…
de mi ez a szeptemberes dolog…?
Krisztina könyörgöm
!
”az én születésnapom szeptemberben van !!!!!
…”beindult az agyam, kinek, milyet, mikor…
ja csak még annyit
semmi különös nincs Tom Chaplinban …..tizenkettő egy tucat..de amikor énekelni kezd óóóóóó akkor szeretkezik az emberlánya lelkével…..
igen, Tom hangja mindent megér! és mellesleg, a kezét láttad már……………….?
Ezt a bejegyzést most fedeztem fel, és egyetértek minden előttem szólóval
Bele vagyok esve a zenéjükbe. Mostanában a Hamburg Songra tér vissza a lejátszóm… Amikor utazom, a Perfect Symmetry megy. Mindig nálam van.
jééééé szia itt is Orsi
nekem a válogatásomban a Better than this van fent
és a másik válogatásomban a Crystal ball