Someone asked him how he explains his thinness. When he has the voice. With this voice, one expects a Luciano, a big person, someone really, really big. Josh giggled and said, he was working on the body business. But not just yet.
Hell, no, Josh! Stay the way you are! You are perfect 
Anyway, one week, seven days, a little more, and so many thoughts, so many words, said, unsaid, dwelt on, put into imagery, kept hidden in my mind, shared, treasured. One hurricane you were, my one and only is laughing at me, but hey, you can’t expect such things to be understood. You either feel them, or not.
Happy Birthday, Josh!!! And a thank you as big as the infinity! For the things I am feeling… It’s almost love, almost wishing, almost desire, almost floating. A new certainty that the world is perfect! See, I will be alone for more than a year… the one I love will be far from me… it’s almost like someone sent you to watch over me.
Do you understand this, dearest? *hug* I hope you do! Because this is the only way I can keep sane with you so far from me…
4 Comments
Kedves Krisz!
Ez nem pont ehhez a témához kapcsolódik,de érinti a blogodat.Szval bocs,hogy ide írom.
Volt egy olyan írásod,hogy Te nem vagy igazi barát és a barátnőd nem számíthatott rád.Én akkor is azt írtam,hogy szerintem nem így van.
Tegnap annyi erőt adtál nekem ami nagyban segít talpra állni .És mondtad,hogy segítenél,ha tudnál .Te nagyon jó barát vagy sőt…
Gitta: :-****************
hála neked, hogy tiszta vizet akartál önteni a pohárba…
amennyire az erőmből futja, igyekszem majd én is tenni valamit az ügy érdekében! 
puszi!!!!
tényleg! amilyen rögösen indult a mi kapcsolatunk, annyira örülök most, hogy sikerült megbeszélnünk mindent
csak hálás lehetek a sorsnak, hogy olyan embereket ismerhetek, mint Te vagy!!!
ne félj, kilábaltok a nehéz időszakból, a rossz után mindig jó jön, ez az élet rendje, nektek kijárt elég sok rossz mostanában, úgyhogy valami nagyon jónak kell következnie