Macskaalom

Mit tegyek, szeretem a macskákat. Sőt, odavagyok értük. Meglátok egy kis, vagy nagyobb, vagy hatalmas puha, nyávogó szőrgombolyagot és átmegyek tütyümütyübe. Nem tudom, pontosan mikortól keltezhető ez a mániám, mindenesetre, az elméletet gyakorlatba is átültettem néhány éve, amikor is egyik nap, hazafele menet a Királytelepen, meghallottam azt a keserves nyivákolást egy lyuk mélyéről. Tudtam, hogy a reggel megpillantott négy kis aprólékról lehet szó, akik alig álltak a lábukon, de egy kupacban dideregve néztek engem, nagy, szomorú szemeikkel, amint elsétáltam mellettük. (Mondanom sem kell, átpityeregtem azt a napot.) Nem volt mit tenni, jött a megmentősereg, vagyis én, tesóm, párom, némi felszereléssel: zsinór, bot, illetve egy nagy merőkanál. A drágák ott vacogtak a járdában keletkezett lyukban, amíg ki nem “mertük” őket a kanállal; a negyedik, a vagány csaj, merészen randalírozott a drótkerítés mellett, semmi baja nem volt, a kis kackiásnak. Befogadtam őket, nem volt szívem otthagyni őket a sors kényére kedvére: eleinte a garázsban éltek, aztán, amikor felerősödtek, kiengedtük őket az udvarra. Egy ideig ott voltak velünk, de sajnos kettőt elütött egy autó, a harmadik eltűnt, és egyetlenegy maradt életben, Kitty (angolul cicus, más nevet nem akartunk neki adni), a fekete-fehér lánycica, akit bevittünk a házba. Azóta is ott él.

Talán egy évre rá jelentkezett egy újabb kis szőrmók, szintén fekete (a gyengém!), pufók, harcias és merész kiskatona, aki lazán “bekopogott” az ajtón és amikor kinyitottam, azonnal be is jött. Mint aki tudná, hogy második otthona lesz (nem kóborcica volt, az látszott rajta). Volt fújolás a két macsek részéről, hiszen ez a második ráadásul fiú volt… De idővel megszokták egymást; persze, ma is verekednek, játékból: élmény nézni, ahogy két macska összehempereg és gurul, akár egy nagy, szőrös labda.

Na de nem is erről akartam most írni, hanem arról, hogy Jack (a fiú) egy ideje az alom mellé kakil.

Törtük a fejünket, mi lehet az oka: az alom minősége? Az alomdoboz elhelyezése? Vajon az-e, hogy almon kell osztoznia Kitty-vel? Vettünk drágább almot. Vettünk még egy dobozt. Gyakran cseréltem, gyakran ürítettem, vagy akár ritkán (ha nem érzi meg a szagot az alomban, talán nem oda csinálja a dolgát, gondoltuk), kapott a fejére, kedveskedtem neki, borsot szórtunk a padlóra, narancshéjat helyeztünk le (a narancsot állítólag utálják a macskák!), de semmi sem használt.

Csütörtökön beteg voltam, otthon ültem egész nap, méghozzá a nappaliban, mert csakis a tévénézést tudtam elviselni, semmi mást. Aznap este cseréltem le az almot, és hihetetlen, csodával határos módon, ma reggelig (vagyis 3 teljes napja) nem volt az alom mellett “ajándék”… Nem merem elkiabálni, de ha mégis, akkor ez is csak azt bizonyítja, hogy a törődés és szeretet a nyitja mindennek. Mondom ezt én, aki pont ezen a hétvégén szerepeltem le törődésileg… Hiába, egyszerre csak egy lecke tanulható meg.

6 Comments

  1. Kata
    Posted January 21, 2008 at 11:02 pm | Permalink

    bocsánat,de nevetek,mert látom magam előtt a “segítő-csapatot”ahogy vonultok a merőkanállal felfegyverkezve:))))
    *szégyenkezik*

    Jackket imádom,igazi pasi…hogy tudja szeretgettetni magát a kisfickó:)))ő az aki ici-pici tétovázás után ,de “befogad” a családba engem is…bezzeg a lány macsek..hihiii hogy összevesztünk legutoljára,amikor rászóltam ,hogy ne élesítse a körmét az ablakkereten…hihiii még odaállt kényesen elém és mit össze nem dumált:)))))

    szóval Jack igazi pasi…nehezen tanul *vigyorog*,de tanul… és ezt értékelni kell:))

    mint ahogy minden igyekezetet értékelni kell:))) a piciket is…sőt azokat igazán:)))

  2. Erilu77
    Posted January 22, 2008 at 4:56 am | Permalink

    I’veno idea… what it means… wait… is this the one you were translating… the one you told me about?, duh, distracted me it is!! just saw the english title! 😛 :) “Macskaalom” … it sounds so pretty… hehe! don’t even know how to pronounce it!…

    Hugs!

  3. Posted January 22, 2008 at 8:51 am | Permalink

    ne aggódj, tényleg viccesek voltunk 😀 igaz, én bőgtem mert annyira fájt értük a szívem!
    persze, értékelem én az igyekezetet nagyon, szegény cicus, annyira szeretnivaló, úgysem tudok rá haragudni, na :( 😀

  4. Posted January 22, 2008 at 8:52 am | Permalink

    Hi Eri :)
    NO! LOL! this one is called “Kitty litter” LOOOOL it’s about my cat Jack who poos next to the litter… haha
    The story is “A walk by the sea”. :)

  5. Kata
    Posted January 22, 2008 at 9:41 am | Permalink

    óóóóóóóó megszépültél:))))
    klassz:)))
    látood Jack tényleg igazi pasi…amikor már azt hiszed,hogy minden oké bebizonyítja,hogy nem :DDDDDDDDDDDDDDDDDD

  6. Posted January 22, 2008 at 2:18 pm | Permalink

    á, csak valami egyszerűbbet akartam, a másikra nem volt időm rendesen végigcsinálni, ez legalább könnyebben olvasható. :)
    ja, pasi. *vihog*

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*