Monthly Archives: October 2008

Freedom…

Üzenet

A Mester, akit leginkább a Sixtus-i kápolna freskójáról, Dávid monumentális szobráról, a fájdalmasan szépséges, végletekig kidolgozott Piétá-járól ismernek, élete legvégén befejezetlenül hagyta azt a művét, melyen tizenkét év munka után is látszik a bizonytalanság, a gyötrődés, a kétely. A Mester, akinek aprólékossága vlt a védjegye, aki az emberi test minden kis zugát, ráncát, a múlékony húsra boruló ruha minden sóhaját kifaragta a gigászi márványtömbökből, a Mester élete végén megtagadta addigi munkásságát, hogy egyetlen gyötrő gondolatot fejezzen ki a korábban oly nagyra tartott szépség teljes mértékű mellőzésével.

Hogyan jut el egy, már életében is elismert, világraszóló művész a siker csúcsától az önmegtagadásig? Miként csupaszítja le önnön fellengzős, esztétikailag káprázatos stílusát egy olyan alkotás kedvéért, melynek tartalma, bár hasonló egy korábban (1499-ben) kifaragottéhoz, az egyszerű forma hatására teljes mértékben eltér elődjéétől? A Piéta mai napig emberek millióinak jelent közös zarándoklati pontot; fél évszázaddal később Michelangelo létrehozta azt a szobrot, mely a Krisztus alakjára boruló Máriát ábrázolja, és mely a durva vonalak és a díszítések teljes hiányának segítségével a művész múlandóságát és ébredező spiritualitását volt hívatott kifejezni.

Ő meglátta az üzenet fontosságát, és hajlandó volt levetni magáról minden sallangot, minden cicomát annak érdekében, hogy kifejezhesse azt. Vajon én eljutok-e életem végéig oda, ahova ez a szeretetéhes, dölyfös ember a művészet magányában töltött évek múlva eljutott?

You’re beautiful…

Unexpected (a concert review)

I distinctly remember the first time I saw the video of “You’re beautiful”. Quiet, gripping; a sad-faced guy with an almost ridiculously soft voice (who sang about some angel he had seen on the subway, but she was with another man, and now he was mourning the loss of her) undressing in the snow, arranging his things before him with military precision (confirmed later by the fact that he used to serve in the army), and finally jumping into the freezing cold water. What the… read more »

Eli Stone

Egy hi(he)tetlen(ül szeretnivaló, kedves, bájos, lökött stb.) ügyvéd vicces és megható pálfordulása, útjának keresése (és úgy néz ki, megtalálása), az emberek megsegítésének vágya és megvalósítása, mindez George Michael-lal indító “isteni” látomások hatására.

Vagy egy aneurizmáéra. Merthogy az is van neki a magas homloka és csodálkozó nagy bociszemei alatt. read more »

A walk by the sea (74)

On the evening Sara dropped by to pay a surprise visit to her older friend, she found that the clean, organized home of her artistic friend was quickly becoming an unorderly pile of clothes, books, and random objects thrown together on the floor, by the sofa, between the bedroom entrance and the fireplace. read more »

Fény, árnyék

Miért voltam rosszkedvű, már nem emlékszem, bizonyára megvolt rá az okom, vagy nem, lényegtelen… ami lényeges, hogy a borongós tájat egyszer csak betöltötte a felbukkanó napfény, megvilágítva a komor viharfelhőket, a rozsdabarna mezőt, az élénkzöld fákat. Olyan sűrű, kékesszürke felhőket ritkán látni, amilyenek akkor befedték az égbolt egészét; szinte hallani lehetett az égi ribillió távoli hangjait, orromban éreztem az eső ajándékát, azt a jellegzetes illatot, szemeim pedig hunyorogva szemlélték az elém táruló látványt. Minden sokkal fényesebb és világosabb lett: mintha egy égi kéz egyetlen gombnyomással felerősítette volna a tájkép kontrasztját, színerősségét, szaturációját. Minden gyönyörű lett, szinte békés, a sötét felhők jelenléte dacára-

Akkor és ott villant át tudatomon az örök igazság: a fény csak akkor él, ha sötétséget világíthat meg…

Hangulatkép

Vajon meddig bírja az esernyő?

(Loptam… köszönöm annak, aki készítette.)
****************
(Stole it… thank you, whoever took the original and then tweaked it.)

Cím nélkül

Nem szoktam mostanában külön képek kedvéért posztot kreálni, de ez most kivert nálam minden biztosítékot… csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy “HŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰ”!!!!!