Tag Archives: Magyar fanfic

Alla luce del sole (10)

Ajánlom a történet folytatását azoknak, akik maguk is újjászületés küszöbén toporognak, de még nem mernek átlépni rajta…

II-ik rész

10.

Új reggel kopogott be hivatlanul az ablakán, arcába kiabálva, hogy keljen fel, tegye, amit tennie kell. Csakhogy ő már nem tudta, mit kellene tennie. Ült az ágya szélén, várta a percek múlását, abban reménykedve, hogy mire az utazókocsi ajtaját kinyitja, valahogy már este lesz, és ő visszafekhet aludni. A legjobb persze az lett volna, ha egyáltalán ki sem kell másznia az ágyból. read more »

Alla luce… (9)

Klárinak, meg még annak, aki olvassa!

9-ik fejezet

-Merre voltál, haver? -Tim kérdőjelként pózolt Josh előtt. -Nem számít, a magad ura vagy, menj, amerre akarsz, amikor akarsz. Csak legalább Sweeney-nek hagyj üzenetet legközelebb. Anyukád hétszer telefonált, David pedig kész feszület, mivel lövése sem volt arról, mit tudna neki mondani. Ugye van mobilod? read more »

Alla luce del sole (8)

Klári juttatta eszembe ezt a történetet (köszönöm szépen, Klári!!), és azt is, mennyire szerettem, szeretem írni. A mai napig nincs befejezve, de angolul sok fejezet elkészült, most elkezdem őket magyarra fordítani, és azt hiszem magyarul is fogom befejezni, ahogyan elkezdtem. A legelső történetemet, melyet a csodahang ihletett. read more »

Használj engem

Egy ideje, személyes okokból kifolyólag nem írok fanfiction műfajú dolgokat, legalábbis olyanokat nem, melyek valós életbeli hírességekkel foglalkoznak. Viszont időnként a regényemtől muszáj elrugaszkodnom, egy kicsit kiszellőztetnem a fejem; amikor ennek ellenére is írhatnékom van, gyakorlásképpen szeretek könnyedebb témákban mozogni, és mivel sok kedvenc sorozatom van, szeretek kiragadni onnan egy-egy szituációt vagy szereplőt és köréjük építeni valamit, amit mondjuk hiányoltam az eredeti sorozatból. Konkrétan ez a darab leültetett egy nap este nyolckor és éjjel egyig nem engedett felállnom az asztaltól, folyamatosan írtam, gépeltem, amíg le nem írtam. És akkor végre békén hagyott. Pár napja pedig felfedeztem egy két éve gyártott hátteremet, ami szó szerint erről az írásról szól, és fordítva. Nem tudatosan történt, egyik sem ihlette a másikat, viszont valószínűleg ilyen régóta bennem motoszkál a téma. Ennyi.
Ezt a te kedvedért fordítom le az eredeti angolból, Katám. Nem mondom, hogy nem lesz élvezetes munka még egyszer végigmenni rajta, szóval azért ne érezz lelkifurdalást… hehe. read more »

A zongora (2)

Nem érezte túl fényesen magát a kivételesen hosszúnak tűnő hetet követően; másodállásban egy dúsgazdag üzletember party-kívánságait igyekezett kielégíteni, aki szerint egy kisebb családi vacsora háromszáz meghívottat és egy élő zenekart foglalt magába. read more »

A zongora

Szóval ez a válaszom arra a sok üres, tartalomtól mentes, érzéstelen és jéghideg szöszenetre, melyre ráfogják, hogy erotikus írás. Kiborított, mennyire nem érdekli az embereket a testiség mögötti érzelem, és bebizonyítottam, hogy márpedig a kettő együtt jár. Nálam legalábbis. read more »

Alla luce del sole (VII.)

Álmokból születtünk, egész életünk álmok tarka szőttese. Sok színű fonálból szövődik, mint a mese…

~~~

A csendben karcolva érték egymást a féltett és rettegett szó-vázak; nem mondhatták ki őket, nem lehetett- de talán szavak nélkül mindig is könnyebb volt egyik embernek megérteni a másikat. Súlyos parfüm- és cigarettafüst terjengett a liftben; az érzék-csábítók alatt megtörten ült a nő, és bizonytalanság vette körül a férfit. Josh nézte a nő selymes, hosszú haját, ami körülölelte a vékony, törékeny vállakat. A csend leple alatt fájdalmasan hatott rá minden egyes lélegzetvétel, mellyel közelebb kerültek az elkerülhetetlenhez. Szerette volna, ha nem így alakulnak az események, de élete végéig bánta volna, ha nem a szívére hallgat aznap este a csillagos ég alatt. read more »