Nálunk rendszeresen lottóznak. Apum egy életen át lottózott, soha nem nyert semmit; aztán pár éve egy nyeretlen szelvényt kihúztak a szomszédos lottózóban és nyert vele 3 milliót. Úgy gondoltuk akkor, ez volt az égiek jutalma neki, amiért olyan kitartóan szeretett volna nekünk jó életet biztosítani, amellett, hogy a halálba dolgozta és idegeskedte magát.
Időnként (nagyon ritkán) veszek én is egy-egy szelvényt; megvannak a kedvenc számaim, nem tágítok mellőlük. Persze, sosem nyerek.
Aztán rádöbbenek: minek nekem szerencse? Amikor megvan mindenem… család, társ, pénz, álmok. Azt szokták mondani, aki szerencsés a szerelemben, azt elkerüli a szerencse. Minek játszanám el azt a szerencsét, ami már megadatott?
Hát ezért nem lottózom. 🙂
