Csöpögtetem a sűrű mézet a teámba és átfut egy gondolat az agyamon: mi lenne, ha ez a szép, méretes üveg teli mézzel kicsúszna óvatlan kezeim közül és a padlón landolna. Szinte látom, ahogy előbb kanállal, majd bőséges vízzel próbálnám eltűntetni a nyomokat, miközben a látószögemben minden csupa-csupa méz lenne.
Kiskoromban anyukám mézet helyezett egy papírlapra, azt pedig a padlóra, valahányszor hangyák árasztották el a lakást. Nem telt bele egy nap és a póruljárt kis rovarok belefulladtak saját torkosságukba, és a halványbarna pacából feketével megszórt halványbarna paca lett.
Talán nem meglepő ha elárulom, mi volt gyermekkorom egyik legkedvesebb meséje: “Mézimázi”. Unos-untalan kellett édesanyámnak mesélni az édességekért élő-haló kisfiúról, akinek szerető anyja bablevese nem csillapította éhségét, és aki nyakába kapva lábait, felkerekedett, hogy saját szemével is lássa azt a csodafalut, melyről édesanyja mesélt neki (csak sejthető, hogy elrettentő példaként). Persze, őneki sem bírta a gyomra a sok édeset, amikor végre megérkezett Mézimáziba: alig tudott visszamenekülni a mértéktartó sós ételek biztonságos világába.
Micimackó is mindig beszorul a hőn áhított mézesbödönbe…
Nem kell énnekem már se Mézimázi, se égből pottyantott édességgel teli zsák. Micimackó sorsát még elviselném, hiszen egy Tigris vagy egy Róbert Gida csak akadna a közelben… bár az élet nem mese, így tanácsos nem készpénznek venni mások segítségét… de mézbe-ragadt kis hangya nem szívesen lennék.
6 Comments
még mindig a főbűnökön merengsz? 🙂
a torkosság megállítása az egyik legnehezebb, valóban
valóban
á, mindegy mit mondok- ami átjön az embernek az a lényeg, én meg inkább maradjak a háttérben. az lesz a legjobb.
most megsértődtél? értem én, amit mondasz, csak vicces akartam lenni
ezek szerint nem siekrült
BETTI!!!!!
félreértetted, sajnálom
nem érted? nem vagyok képes normálisan emberekel kommunikálni. ezt akartam mondani
bele akartam menni a fenti kérdésednek a válaszába de úgy döntöttem, francba velem, lényegtelen, úgyse tudok értelmesen semmit
inkább csak írok és megmaradok a háttérben
nem sértődtem meg dehogy…
aha
én úgy értettem, hogy…
na szóval érted 🙂
má mér ne lennél képes kommunikálni? pont te??
értem. 🙂
hidd el… ebbe se megyek bele, mert úgyse jól sülne el. 🙂