Kriszti töltött kelkáposztája

Egy ideje már kitaláltam ezt a receptet, lehet, hogy könyvben is megtalálható, mindenesetre nekem csak úgy eszembe jutott valamikor régen, és ma kedvem szottyant ismét elkészíteni. Finom, könnyű zöldséges ételre vágytam. Hát ez mindkettő…

Hozzávalók (2 személyre):

-egy kelkáposzta külső leveleiből 8-16, attól függően, hány “tölteléket” akar az ember
-1 sárgarépa
-1 burgonya
-1 hagyma
-1 TV paprika (lehet kaliorniai is)
-1 karalábé
-1/2 brokkoli
-1-5 gerezd fokhagyma
-petrezselyem zöldje
-ételízesítő
-kevés olaj
-szezámmag
-sajt, lereszelve

A kelkáposztáról lefejtek annyi levelet, amennyit meg szeretnék tölteni. Ezeket megmosom és addig párolom/főzöm, amíg hajlani nem kezdenek, de ne főjenek szét, ha lehet. Leöntöm róluk a vizet, és hozzákezdek a töltelék elkészítéséhez. Ehhez megtisztítok minden zöldséget (a fentieken kívül/helyett fel lehet szerintem használni, ami éppen van a házban, én ezeket használtam fel és ez a kombináció isteni lett!), lereszelem a burgonyát, a karalábét, a répát. Az előzőleg felaprított hagymát picit megpárolom olajban, majd hozzáadom a reszelt zöldségeket. Kavarom pár percig, illetve ízlés szerint. Apró rózsákra bontom a brokkolit, hozzáadom azt is. A fokhagymát áttöröm, a paprikát apróbb kockákra vágom, hozzáadom ezeket is a keverékhez, és párolom még vagy 10-15 percig, kis ételízesítővel. Nem szeretem, ha szétfő a zöldség, de aki nem szereti, ha ropog, az főzze nyugodtan, ameddig akarja. Vízzel néha felöntöm a keveréket, ha igényli, de nem sokkal. Amikor úgy döntök, hogy kész van, picit hűlni hagyom az egészet, majd megszórom ízlés szerint szezámmaggal, hozzáadok petrezselyemzöldjét apróra vágva, és a legvégén reszelt sajtot, vagy túrót, de nem muszáj. (Én ma pannónia sajtot reszeltem hozzá, mert ez volt itthon, de a sós túrók kifejezetten finomak az ilyen ételekben!) Miután összedolgoztam a sajttal a zöldségeket, egyenként veszem a kelkáposzta leveleit, és megpróbálom megtölteni őket a lágy, de nem tapadós keverékkel. Na most, nekem nem nagyon jött össze a töltés, viszont szépen teleraktam a leveleket zöldséggel, és szorosan egymás mellé helyeztem őket egy tűzálló tálban, hogy a végén a tetejükre is került a levelekből, illetve a zöldséges keverékből. Mivel nagyon finomat akartam, a tetejét is megszórtam jó sok szezámmaggal, és még sajttal. (Régebben tejfölös lével is meglocsoltam, de a tejérzékenységünk miatt ezt mostanra hanyagolni szoktam… aki akarja, használjon tejfölt, nagyon finom az ételhez.) Betettem az egészet a sütőbe, és 180-200 fokon sütöttem (légkeveréses üzemmódon) kb. 20-30 percig. A teteje szépen megsült, ropogósra; a töltelék nem volt nyers, ezért nem is kellett sülnie, csak összeérnie a kelkáposztával, ami szintén nem volt nyers.

Szerintem kiváló étel, egészséges, viszonylag könnyen elkészül, és nem lettem álmos utána, vagyis tényleg könnyű fogás.

Jó étvágyat hozzá!

3 Comments

  1. Kata
    Posted March 12, 2010 at 8:44 pm | Permalink

    no…én megkóstolnám :)) de azt hiszem Jóska szeme a tarkójáig szaladna miatta, ha mint töltött káposzta tenném elé:)) Bár… mondjuk nyugodtan megenné köretnek néhány szelet frissensült mellé:)))

  2. Kata
    Posted March 12, 2010 at 8:45 pm | Permalink

    jah..töltött KELkáposzta…

  3. Posted March 13, 2010 at 9:46 am | Permalink

    Vili kérdezte is, hogy kolbászt nem sütünk mellé…? Lehordtam, mondván, azt más ételhez szántuk. :p
    Aztán megkósolta a kaját, és már nem hiányzott neki a hús. 🙂
    Szerintem nyugodtan lehet köretnek is készíteni, bár ahhoz nekem túl időigényes és összetett. Nekem egyértelműen egytálétel, de aki húsos, ne fogja vissza magát. 🙂

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*